Sajnos tegnap késõ éjszakáig nem voltak a versenyen értékelhetõ eredménylisták, mivel a 2009-es dél-amerikai Dakar Rally legnehezebbnek kikiáltott szakaszáról csak a mezõny töredéke érkezett be éjfélig a táborba. A startnál még elindult 128 motor, 14 quad, 109 autó és 61 kamion. Megérkezett ebbõl 100 motor, 6 quad, 29 autó és 14 kamion. A helyzet kísértetiesen hasonlít a múlt szerdai, 5. szakaszra. Akkor valamivel többen érkeztek be, a pályán ragadt és reggelig megérkezett jármûveknek pedig 200 órás idõbüntetést osztottak ki.
Kedden a Dakar 11. napját írtuk és a 10. szakasznál tartottunk. Reggel már elmaradt a meglepetés ereje, amikor ismét bejelentették, hogy szakaszmódosítás van kilátásban. Leginkább az adventi naptárakhoz lehetne hasonlítani ezeket a napokat, mert minden nap benne van a levegõben, hogy módosítani fognak valamit, de hogy mit, az végül csak reggel derül ki.
Copiapoban a reggeli átláthatatlan köd miatt sem a szervezõi, sem a mentõhelikopterek nem tudtak felszállni, így biztonsági okok miatt eltolták a rajt idõpontját. Miután helyi idõ szerint 09:45-kor elrajtolt az elsõ motoros, azt is kihirdették a szervezõk, hogy a szakaszt megrövidítették 200 km-rel, így végül 476 km lett a szelektív hossza. A kamionoké még ennyi sem, csak 423 km, mivel elõzetes számítások szerint éjszakáig lapátoltak volna a dûnéken. Ezt viszont a szervezõk igyekeztek elkerülni, tekintettel a másnap kezdõdõ maratoni szakaszra.
Ma volt a trilógia második napja, azaz a chilei Atacama sivatag második szakasza. A fõszerep az óriási dûnéké volt, a finom homoké, illetve a köves, sziklás szakaszoké is egyben. A versenyzõknek egy hurkot kellett teljesíteniük, a cél ma is Copiapo, ahonnan elindultak. A hurok csúcsát törölték a szervezõk, ahol annyira száraz volt a homok, hogy a jármûvek egyszerûen kerékagyig süllyedtek volna benne.
Ezen a szelektíven a motorosoknál és az autósok mezõnyében is sokáig egy-egy argentín versenyzõ állt az élen. Hiába, õk ismerik a legjobban ezt a földrészt, (szinte) hazai pályán játszanak, ez az eredményükön is meglátszott. A BMW-vel versenyzõ Terranova azonban borult egyet és elveszítette az elõnyét, a volkswagenes Carlos Sainz pedig visszaszerezte vezetõ pozícióját. A mezõny nagy része csak akadozva bírt közlekedni a mély homokban, ráadásul az ún. katedráldûnéken nehéz volt az átjutás, mert az éles gerincen átbillenve könnyen fennakadtak a jármûvek. Erre figyelmeztettek is reggel a szervezõk.
Szalay a küzdelem, a kihívás, az adrenalin és egyéb mellékhatások mellett leginkább a homokért szereti a Dakar Rallyt. Mindig újat mutat neki a sivatag, pedig már kilenc Dakarján van túl. Nincs két egyforma dûne, mindegyikkel más módon kell bánni. Eddig Afrikában és Ázsia homoktengereit járta a magyar pilóta, Dél-Amerikában még nem vett részt versenyen. Az Atacama sivatag hatalmas dûnéirõl eddig csak a hírekbõl értesült és elképzelni sem tudta, milyen lehet nekilódulni a néhol 1 km magas homokhegyeknek. Most személyesen tapasztalhatta meg a chilei sivatag tulajdonságait, mely elmondása szerint valóban más, mint a szaharai homok, mert ezek alattomosabb, ravaszabb dûnék. Amikor az ember majdnem a tetejére úgy érzi, hogy ez egy lankás, életlen gerinc lesz, mégis kiderül róla, hogy éles és nagyon meredek a túloldala.
„Nagyon jól indultunk tegnap, a dûnéket minden bonyodalom nélkül elértük és átmentünk rajta. Mire a végére értünk, az elõttünk induló négy autót sikerült megelõznünk. Ezután sajnos volt egy rövid, 3-4 perces eltévedésünk a CP2-nél, de végül a 11-ig helyig sikerült feltornáznunk magunkat.” – mesélte utólag az Opel Antara RR pilótája – „Nem sokkal késõbb eltört a kormányösszekötõnk, amibõl szerencsére elsõ és hátsó is van tartalék az autóban. Ám szerencsétlenségünkre felcseréltük õket (a hátsó 2 cm-rel hosszabb) és a hátsót szereltük be, ami indulás után ki is derült, így újra kicseréltük, mert az autó irányíthatatlan volt. Ezek után még egyszer eltévedtünk, kb. 20 km-t tettünk meg, mire meglett a helyes irány. A dûnéknek már újult erõvel vágtunk neki, amelyeken gond nélkül átjutottunk és 35. idõvel beértünk a célba. Illetve az egyik dûnén majdnem fejre álltunk, de csak majdnem. Azt nagyon sajnálom, hogy a mai szakaszt eltörölték, a helyezésünk miatt szükségünk lett volna erre a versenynapra, hogy javíthassunk, de az esélyt így elvették tõlünk.”
Az eddigi összetett eredmények alapján a motoros Dési a 32. helyen áll, a Palik-Darázsi autós páros a 10., a magyar licenc-szel versenyzõ cseh Zapletal pedig szorosan mögötte, 3 perccel lemaradva a 11. helyen tartózkodik. A T4 kategóriában az MAN-nel versenyzõ Szaller-Pócsik-Csitári trió még a pályán tart, várhatóan éjjel érkeznek be a bivouacba.
Sajnos mára is jutott egy rossz hír: a 198-as rajtszámmal versenyzõ Cristobal Guerrero (KTM), spanyol motoros a mai szakasz 160. kilométerénél esett egy hatalmasat és jelenleg kómában fekszik a copiapoi kórházban.
A mai, 11. szakaszt eltörölték a verseny szervezõi, ismét az idõjárásra hivatkozva, megint csak a sûrû köd miatt. A trilógia harmadik napja lett volna, amikor Chilébõl visszatérnek Argentínába a résztvevõk az Andok-hegységen át 4700 m magasságban, az argentínai Fiambaláig. Jelen állás szerint összekötõ úton teszik meg a távot a versenyzõk és a szervizesek együtt.
