Az első Dakar, amit Dél-Amerikában – egész pontosan Argentínában és Chilében – rendeztek meg. Kemény kihívás volt minden versenyzőnek, hiszen egyáltalán nem ismerték az Atacama-sivatagot. A Szalay Balázs, Bunkoczi László duó remekül vette az akadályokat, és a 21. helyet szerezte meg. Ugyanebben az évben megnyerte a Közép-Európai Zóna Trófeát, és szintén első helyen végzett a Baja Polandon.

A gazdasági válság miatt kénytelenek voltak két évet kihagyni a Dakarból, de szerencsére sikerek sora segített enyhíteni a szomorúságot, amiért csak a riválisok sivatagi csatáját nézhették a tévében: egy bajnoki cím és egy második hely a magyar tereprali bajnokságban, két bajnoki cím a Közép-Európai Zóna Trófeában, és egy első hely a lengyel bajnokságban!

A verseny utolsó napján igencsak előkelő helyen álltak a srácok, mikor a közvetlenül előttük repesztő Isabelle Patissier orral beesett egy lyukba. Mivel Szalayék már orral lefelé álltak egy dombon, se előre, se hátra nem tudtak menni. Az össznépi vesztegelés bő egy óráig tartott, amely alatt önös érdekből és lovagiasságból segítettek az ásásban. Az óriási pech ellenére is sikerült minden idők legjobb helyezését elérniük a Dakaron. A Selyemút ralin is remekeltek – a 2. helyen értek célba.

Szalayék a nagy porban nem láttak rendesen, és túl gyorsan érkeztek egy balkanyarhoz. Előre nem lehetett menni, mert a motorháztetőnél is magasabbak voltak a sziklák. Megpróbáltak kitolatni, de elsőre nem sikerült. Ekkor érkezett meg Schott, és ő sem látta meg a kanyart... 121 km/órás sebességgel szállt beléjük hátulról óriási csattanással. Csodák csodájára nem lett nagyobb baj: ők megúszták kisebb zúzódásokkal, és az Opel Mokkát is hamar kipofozták. Végül a 24. helyen futottak be.

6 év után tért vissza a páros Afrikába, az Africa Race-re. Szalayék végigjárták a jól ismert falvakat, átszelték a Szaharát, és a verseny is jól alakult a számukra. A szünnapon még a második helyen álltak összetettben a kétszeres Dakar-győztes Jean-Louis Schlesser mögött. A csapat egyben volt, az autó egyben volt, ám a rossz minőségű benzinnel nem számolhattak, ami hazavágta a motort, ezért nem tudtak befejezni néhány szakaszt. Így lett az ezüstéremből végül 18. helyezés.

A Szalay Balázs, Bunkoczi László kettős az Africa Race első szakaszának rajtjától 14,6 kilométerre felborult. Az Opel Mokka hatalmas sebességgel érkezve orral beleállt egy homokfalba, előbb a tetejére, majd az oldalára borult – a navigátor gerincsérüléseket szenvedett, mentőhelikopterrel szállították kórházba (utóbb két gerincműtéten esett át), így a páros számára véget ért a verseny. Bunkoczi csak a következő Africa Race-re tudott visszatérni, a szezont Szalay váltott navigátorokkal teljesítette – a Fáraó ralin Laklóth Aladárral két világkupa-pontot is bezsebelt a rangos kilencedik helyért.

„Nehéz is volt, meg aztán magunknak is megnehezítettük. De megyünk előre, és biztos vagyok benne, hogy ezt a versenyt egyszer még megnyerjük” – nyilatkozta Bunkoczi László az Africa Race céldobogóján, amelyet a legendás Rózsaszín-tó partján állítottak fel. A Szalay, Bunkoczi páros a 13. helyen végzett a viadalon, amellyel annak tudatában elégedett volt, hogy mennyi technikai gondja volt. Mert ha az ember hibázik, vagy a technika elromlik, akkor annak a Szaharában súlyos következményei vannak.

„A Szahara a válasz arra, hogy miért vagyok itt. Itt mindig kőkemény, férfias küzdelem zajlik – most sem volt ez másként.” Szalay Balázs szavai összefoglalják az Africa Race lényegét. Az Opel Dakar Team párosa a Szalay Balázs, Bunkoczi László kettős a 11. helyen végzett a viadalon, a kategóriájában pedig a második helyért kapott díjat a 6500 kilométeres viadal végén, amelyen sok bosszantó, apró technikai hiba hátráltatta.

Új autó, új útvonal – csak a lelkesedés a régi! Szalay Balázs ott volt a 20. és a 30. Dakar ralin is, ezért aztán egyre inkább vágyott vissza Dél-Amerikába, ahogy érkeztek a hírek a 40. Dakarról. Motivációt jelentett számára, hogy Peru visszatérésével újra lesznek sivatagi szakaszok a jubileumi Dakaron (egészen pontosan 7 nap zajlik majd az Atacamában), másrészt pedig izgatja a fantáziáját, hogy új országot fedezhetnek fel, hiszen sem Szalay, sem Bunkoczi nem versenyzett még eddig Bolíviában. Érdekesség, hogy a 2018-as Dakar-ralin 5 napot tölt 3000 méter fölötti magasságban a mezőny.

A Szalay Balázs, Bunkoczi László páros beállította pályafutása legjobb eredményét, és az összetett 20. helyen ért célba a Dakar-ralin. A rutinos pilóta szerint tízes skálán kilences nehézségű volt a verseny, de ha csak a dél-amerikai Dakarokat nézzük, akkor tízes. Volt benne sok vendégmarasztaló dűne, nagyon sok ásás, s persze a melegből és a mély, puha homokból adódóan sok apró és nagyobb technikai probléma. Ennek is tudható be, hogy a január 6-án elrajtoló 334 jármű közül mindössze 179 ért be a limai célba. Emiatt is remek eredmény a 20. helyezés. Ugyanebben az évben a páros újabb országot fedezett fel magának: részt vett a Jordániában megtartott világkupa futamon (Marsbéli tájon autózott), amelyen a hatodik helyet szerezte meg, s ez nyolc világkupa-pontot hozott a konyhára.

A Szalay Balázs, Bunkoczi László páros az a magyar páros, amely még a világjárvány kitörése előtt el tudta kezdeni a versenyszezont: a katari sivatagi világkupa-futamon állt rajthoz, amelyen nyolcadikként ért célba, és ezért négy világkupa-pont járt. A páros a T1-es kategóriában a negyedik helyet szerezte meg.