A jubileumi 30. Dakar-ralira készül a mezõny – a Szaharát átszelõ különleges viadal 1978 decemberében rajtolt el elõször a párizsi Trocadéro térrõl. Az ötletgazda Thierry Sabine talán maga sem hitte, hogy valóságos lavinát indít el, és három évtized elteltével az ötlete, (hogy egy csapat vállalkozó kedvû autós, motoros, kamionos nekivágjon az afrikai sivatagnak) népszerûbb, mint valaha.
„Büszke vagyok a helyre, amit a motorsport történetében elfoglal a versenyünk, a Dakar-rali azonban túlmutat ezen” – mondta Étienne Lavigne versenyigazgató.
A 2008-as Dakaron 50 ország versenyzõi majdnem 580 jármûvel vágnak neki az emberpróbáló távnak. A rajtceremóniát január 5-én Lisszabonban tartják, majd következik négy marokkói szakasz, kilenc nap Mauritániában (egy szünnappal) és kettõ Szenegálban, ahol január 20-án célba ér a mezõny.

„Homoktenger.” A viadal versenyigazgatójának rövid, ámde annál velõsebb útleírása nem ígér túl sok jót, pontosabban nem ígér könnyû menetet az autósoknak, motorosoknak. Az útvonal kijelölésekor a rendezõk visszatértek a klasszikus szelektív szakaszokhoz, ilyen például a marokkói Guelmine, a mauritániai Nouadhibou (itt várható az egész viadal legnehezebb 15 kilométeres dûnesora) és a szenegáli Saint Louis.

Az össztáv 9273 kilométer, ebbõl a szelektív szakaszok hossza 5736 km – 1500 kilométerrel több, mint tavaly. Ez lehetõséget ad a versenyzõknek arra, hogy bizonyítsák gyorsaságukat.

Az autós mezõnyben a Volkswagennek feltett szándéka, hogy végre megtörje a Mitsubishi hét éve tartó egyeduralmát, de azért a BMW és a Schlesser-csapat is kitûnhet néhány remek részeredménnyel.

A motorosoknál továbbra is a KTM-pilóták harcolnak majd egymással: Cyril Despres, Marc Coma és a többiek megvívhatják újabb csatájukat.
Érdekesség az útvonallal kapcsolatban, hogy lesznek olyan szakaszok, amelyeken az autós mezõny útvonala eltér a motorosokétól, ez utóbbiak számára nagy hátrány, hiszen a kamionok, amelyek szükség esetén segíthetnének, nem arra mennek, amerre õk. Aztán lesznek persze maratoni szakaszok, amikor mindenki magának szerel, a szervizjármûvek nem ugyanabban a táborban alszanak, ahol a mezõny.

Néhány pontban változtak a szabályok: a motorosok például olyan adalékokat használnak az üzemanyagban, amely révén a gépek szén-monoxid kibocsátása kevesebb lesz. A szemétgyûjtõ cég, amely eddig is összegyûjtötte a használt üzemanyagot, az idéntõl Marokkóba szállítja újrahasznosításra, csakúgy, mint az összegyûjtött szemetet.

A rendezõk minden versenyzõ nevezési díjából 20 eurót fordítanak a környezetvédelemre – érdekes számadat, hogy a komplett Dakar-mezõny a verseny idején 22 tonna szennyezõ anyagot visz a környezetbe (ennek 22 százalékát a tévénézõk teszik ki azzal, hogy figyelik a közvetítéseket és ezzel áramot fogyasztanak). Csak összehasonlításképpen: a párizsi körgyûrû szennyezése egy nap alatt 2 tonna (!).