Véget ért a 31. Dakar Rally. A verseny 2008-as, jubileumi kiadásának törlése miatt idén a szervezõk Argentínát és Chilét választották helyszínnek. A dél-amerikai verzió azonban kíméletlennek bizonyult, a versenyzõk nap mint nap szembesültek azzal, hogy az elõírt napi szakaszt ilyen-olyan indokokkal kisebb-nagyobb szakaszokat lecsippentve megrövidítik. A tizennégy versenynapból kilencen változott a program, így esett, hogy voltaképp az eredetileg 9574 km össztávból a szelektív szakaszok hossza 5652 km-rõl 4336 km-re csökkent.
A versenytáv lerövidülésével nem lett könnyebb a verseny. A távot teljesíteni minden évben embertpróbáló feladat, de az ideire egyöntetûen elhangzott, hogy nehézségét tekintve a Dakarok Dakarja volt. Ám aki a végére befut, hatalmas megkönnyebbülést érez, hiszen az év legnehezebb versenyét sikerrel fejezhette be. Ezt legjobban Dési János arca tükrözte a buenos airesi célban, aki már az elsõ mondat után elérzékenyült és utána nem is nagyon tudott megszólalni a meghatottságtól.
De lássuk, mit történt, míg átszakították a célvonalat!
2008. január 3-án Buenos Airesben a rajtdobogón 500 jármû gördült fel: 217 motoros, 25 quados, 177 autós és 81 kamionos egység. A Dakar Rally résztvevõi elõtt 14 versenynap állt, mely idõ alatt végigjárták az argentín pampákat és sivatagokat, átkeltek az Andok-hegységen, és megismerték a chilei Atacama-sivatag kegyetlen, óriási homokhegyeit. Közben rendelkezésükre állt egy szünnap Chilében, a Csendes-óceán partján, Valparaiso városában, ahol miközben a szerelõk újjávarázsolhatták a gépeket, a versenyzõket városnézésre invitálta az A.S.O. francia szervezõcég.
A motorosok mezõnyében óriási küzdelmet vívott a két ász, a spanyol Marc Coma (KTM), valamint a címvédõ Cyril Despres (KTM). Az utóbbi három évben õk ketten végeztek felváltva az elsõ helyen, a papírforma szerint most Coma következett. Végeredményben õ nyerte meg az idei futamot, majd’ másfél óra elõnnyel a francia elõtt, így ismét a KTM gyár gyõzedelmeskedett a riválisokkal szemben. A dobogó harmadik fokára David Frétigné (Yamaha) állhat fel, aki Dakart még nem nyert, és az elmúlt két hétben szakaszgyõzelmet sem aratott, de sûrûn feltûnt a neve az élmezõnyben. Mint hazai játékos, szót érdemel a chilei Francisco Lopez (KTM) is, akinek ez volt a második Dakar-indulása, mégis bemotorozta magát az élmezõnybe, olyannyira, hogy a 7.szakaszon az elsõ helyen sikerült befutnia. Az utolsó elõtti napon azonban technikai problémák miatt fel kellett adnia a küzdelmet. A magyarok között egyetlen motoros indult, Dési János, aki sikeresen végigért a viadalon, és összetettben a 61. helyen végzett. Bár nem magyar, de magyar ajkú az elsõ dakaros szerb nemzetiségû motorosunk, Saghmeister Gábor (KTM), aki szintén végigért és a 89. helyen gurult át a célszalagon.
A négykerekûeknél az elsõ héten még nagy volt a küzdelem a Volkswagen és a Mitsubishi között, ám a Repsol csapatnak sorban kihullottak a versenyzõi. Az elsõ nap után rögtön kiesett Hirosi Masuoka motorhiba miatt, majd Luc Alphand, akinek rosszul lett a navigátora. Õt követte csütörtökön Nasser Al-Attiyah (BMW) közvetlenül az összetett elsõ helyrõl, aki az autóját kímélve önhatalmúlag módosított az útvonalon néhány GPS pontot kihagyva, ezért a versenyigazgatóság kizárta a viadalból. Végül Stéphane Peterhansel (Mitsubishi) kényszerült kiszállni a versenybõl, mert kigyulladt a pályán a motorja, amit ugyan eloltottak, de annyira károsodott a tûz során, hogy végül meg kellett állnia. Ezután csak egy Mitsubishi maradt versenyben Joan Nani Roma irányításával. Õ azonban a ranglistán túl hátul volt ahhoz, hogy veszélyt jelentsen a VW gyári csapatára nézve. A spanyol „El Matador” Carlos Sainz ötször nyert szakaszt, ám a kiváló pilóta a 12. napon fejtetõre rakta a jármûvet és átadta a vezetõ pozícióját csapattársának, a dél-afrikai Giniel De Villiersnek. A három megmaradt VW konvojban fejezte be végül a versenyt, vigyázva az elsõ pozíció megtartására.
Magyar delegáció idén nagyon minire sikerült, köszönhetõen a Dakar dél-amerikai költözésének, illetve az õsszel kirobbant gazdasági cunaminak. Összesen három autós, két kamionos és egy motoros egység képviselte hazánkat a sivatagi küzdelemben.
Szalay Balázs és Bunkoczi László az Opel Antara RR-rel indult a bevetésen, mellyel kisebb-nagyobb technikai problémák leküzdése mellett végül a 22. helyet sikerült megszerezniük az abszolút ranglistán. A csapat másik Opel Antara V6 versenyautójával a horvát Daniel Saskin – Damir Bruner vágott neki a távnak, ám õk sajnos a Neuquen-Mendoza szakaszon kiestek a versenybõl.
Idén jubilált a Szalay Dakar Team. Szalay Balázs a tizedik Dakarján vett részt, Bunkoczi László és az Opel az ötödiken. Az Opel Antara RR célbaérkezésével megtartotta az autómárka azon rekordját, miszerint ahányszor elindult, annyiszor célba is ért a viadalon. Hatodik Dakarján búcsúzott a csapat Darázsi Zsolt vezette MAN versenykamionja, ami mindig biztos pontot nyújtott a csapat életében. Már az elsõ két nap gondok adódtak a motorjával, de a harmadik napon végleg megadta magát a csapat „MANcija”. Így Szalayék támogatás nélkül maradtak a szakaszon, így külön teljesítménynek számít, hogy végig tudtak menni a legnehezebb Dakaron, ráadásul nagyon szép eredménnyel végeztek.
A többi magyar induló is kiválóan teljesítette a távot. A legjobb magyar autós eredménnyel a Palik-Darázsi kettõs végzett, õk az összetett 21. helyet szerezték meg. A harmadik magyar autós egység a Liszi-Fenesi kettõs volt, akik végül az abszolút 51. helyen végeztek. Bár nem magyar versenyezõ, de a licence nagyon is az a cseh nemzetiségû Miroslav Zapletalnak, aki a fantasztikus 7. helyet kaparintotta meg összetettben.
Még egy magyar kamion részt vett a viadalon, a Szaller-Pócsik-Csitári trió, akik minden idõk legjobb magyar eredményét produkálva a 10. helyen végeztek az MAN-nel a buenos airesi célban!
Ezúton is gratulálunk minden résztvevõnek, aki nekivágott az embertpóbáló viadalnak, legyen az versenyzõ, szerelõ, szervezõ, célbajutott, avagy útközben lemorzsolódott!
