Carlos Sainz tovább öregbítette a ralisok hírnevét, a magyarok közül Palik László a 17. helyen végzett

Az eltévedések napja volt a vasárnapi – még maga a nagy Carlos Sainz is kalandozott egy kicsit (mivel navigátora az egyik legtapasztaltabb a mezõnyben, ez az itinert is minõsíti), de még így is õ volt a leggyorsabb az autósok közül a Dakar-rali második szakaszán és ezzel az összetettben is az élre állt. Csapattársát, a dél-afrikai Giniel de Villierst elõzi meg.

A motorosoknál Marc Coma továbbra is vezet, de róla aztán nem lehetett volna megmintázni vasárnap az elégedettség szobrát, lévén a 22 perces elõnyébõl majd’ tizet elveszített. Folyt az olaj a KTM-jébõl, és az még hagyján, hogy õt teljesen beterítette, értékes perceket veszített miatta. Nem véletlenül mondta õ, hogy az elsõ napi nagy elõny nem jelent túl sokat. A szakaszt a holland Frans Verhoeven nyerte meg, akinek ez volt az elsõ részsikere dakaros pályafutása során.

A magyarok közül ezen a napon Palik László és Darázsi Gábor volt a leggyorsabb – a 17. hely eddigi legjobb szakaszeredménye a viadalon. Palik a helyezésén kívül arra is büszke lehet, hogy a mögötte induló gyári Hummer nemhogy megelõzni, megközelíteni sem tudta õt. Arra meg végképp, hogy azon kevesek közé tartozott, akik se nem ástak, se nem tévedtek el. „Darázsi Gabi fantasztikus volt, kinyitotta az ördöglakatot és kihozott engem a kerítések szövevényes rengetegébõl. Ez is nehéz nap volt, a portól alig lehetett látni, a motorosok fokozottan veszélyes helyzetben voltak.”

Szalay Balázs és Bunkoczi László körülbelül öt percet veszített el azzal, hogy a pálya felénél elkeveredett (ugyanott, ahol a többiek is), s így a szakaszon meg kellett elégednie a 21. pozícióval, miközben az összetettben továbbra is 15.  „Rengeteg hibázási lehetõség volt, sajnos mi egyet hibáztunk is. Egy lovas állt az úton, mutatta merre kell menni, de nem arra kellett. Szerencsére a GPS pittyegni kezdett, mutatta a következõ waypointot, és akkor megindultunk árkon-bokron át, hogy elérjük. Így keveredtünk vissza a pályára” – mondta Szalay.  Liszi László és Fenesi József már korántsem volt ennyire lelkes. Nem a helyezés miatt (a 45. pozíció és az összetett 35. hely nagyon is jó), hanem azért, mert szerinte egy rendezõi hiba miatt ment tönkre az egész napja.

„A kamionos mezõnyt összefésülték az autósokkal, vagyis a kamionosok köztünk indultak. Ez pedig azt eredményezte, hogy totálisan tönkretették az utat, szinte alig lehetett rajta közlekedni. Háromszor ástunk, de voltak, akik nálunk és rosszabbul jártak, mert ki esem tudtak jönni a puha homokból. Életem legnehezebb szakasza volt.”

A magyar motoros, Dési János jól bírja a terhelést (vasárnap 39. lett), különösebben el sem fáradt, egyvalami miatt panaszkodott: nem talált ki a kerítések tengerébõl.

„A kerítés rossz oldalán voltunk és többen össze-vissza keringtünk. Aztán jött David Casteu és mögé beálltunk, õ mutatta meg, hol a kapu. Nem fáradtam el, de most jönnek az igazán hosszú szakaszok…”

No igen, hétfõn 616 kilométeres szelektív szakasz vár a mezõnyre, ami nem kevés. Ezért is aggasztó, hogy a Darázsi Zsolt vezette kamionos egység 17 órakor még nem ért be a célba. Aggasztó, hogy a hírek szerint ugyanaz a motorgond tért vissza, amivel a trió már egy nappal korábban is küszködött – csak most már dõl az olaj az MAN-bõl. A másik magyar kamionos hármas Szaller Zoltán vezetésével a 20. helyen végzett a második napon.


(A Nemzeti Sport engedélyével)