A sivatagi versenyek esetében mindig eljön az a pillanat, amikor a versenyzõknek a fejüket vakargatva be kell látniuk: elõ kell venni a lapátokat és a homokfutót. Nos, az Opel Dakar Team kettõse, Szalay Balázs és Bunkoczi László számára a hétfõi még nem ez a nap volt, de már majdnem.

Az egyik dûne tetején ugyanis elidõztek kicsit – kábé tizenöt percet –, miután valaki elakadt elõttük, õk pedig lendületet vesztettek az alatt a néhány pillanat alatt is, amíg azon gondolkodtak, merre kerüljék ki az elõttük lévõt. „Éppen a dûne tetején álltunk meg, nagyon kevésen múlt, hogy nem billent át az autó. Tolattunk egy kicsit, megemeltük az Antarát, aztán már mentünk is tovább, de közben ketten is megelõztek. Az igazi agyrém pedig még csak ezután következett: kétszer is eltévedtünk, minden irányból jöttek az autók és a nyomok, úgyhogy végül beálltunk az egyik Kamaz mögé, ami viszont akkora port csinált, hogy szinte semmit sem láttunk, mert nem fújta el a cél a homokot. A pálya rendkívül technikás volt: néha nagyon jó ritmusban lehetett haladni rajta, máskor meg nagyobb ugratók törték meg a lendületünket. Kicsit elfáradtam” – mondta Szalay, aki a riválisokhoz hasonlóan kimerülten, porosan érkezett vissza a volgográdi táborba.  A viszontagságok és az elveszített idõ ellenére a szakaszon a 11. pozíciót harcolta ki magának a páros, ami igazán nagyszerû, fõleg a történtek ismeretében.

„Olyan volt az egész, mint egy abszurd színdarab, amelynek az eleje tökéletes, aztán van harminc perc, amit héberül játszanak, majd megint visszatérnek a magyarra és megint tökéletes. De közben kimarad harminc perc. Mintha az itiner elejét és végét nem is ugyanaz az ember írta volna, a fél mezõny ott kóválygott velünk együtt és mindenfelõl nyomokat láttunk” – tette hozzá Bunkoczi, akinek mentségére legyen mondva, a többiek is eltévedtek, a kamionos Ales Lopraisnak például annyira nem volt fogalma, hol van, hogy egy rendõrtõl kellett megkérdeznie, merre van a pálya.
A mezõny kétharmada még órákkal késõbb is a szakaszon vesztegelt – beleértve sajnos a másik három magyar egységet is, amelyekrõl egyelõre nincs biztos hírünk.

Szalay és Bunkoczi az összetettben is a 11. helyrõl várhatja a folytatást – a keddi napra 677 kilométert írtak elõ a rendezõk a mezõny számára Volgográd és Eliszta között, amelybõl 488 kilométer a szelektív szakasz hossza.

SELYEMÚT-RALI
2. szakasz, Volgográd–Volgográd (össztáv: 434 km, ebbõl a szelektív szakasz: 309 km). Autósok: 1. Christian Lavieille, Pascal Larroque (francia, Dessoude Proto) 3:51:12, 2. Vasziljev, Jevtyekov (orosz, G-Force Proto) 4:43 perc hátrány, 3. Alvarez, Graue (argentin, Toyota Hilux) 6:38 p h…11. Szalay Balázs, Bunkoczi László (magyar, Opel Antara RR) 31:11 p h.
Az összetettben. Autósok: 1. Lucio Alvarez, Bernardo Graue 6:55:07, 2. Pelichet, Panseri (francia, Toyota Hilux) 7:18 p h., 3. Gardemeister, Patersons (finn, lett, Mitsubishi Pajero) 16:22 p h., …11. Szalay, Bunkoczi 37:07 p h.