Két héttel a drámai bejelentés után, miszerint terrorfenyegetettség miatt elmarad a 2008-as Dakar, Kis Sándort kérdeztük arról, hogyan élte meg a sivatagi viadal lemondását, valamint, hogy milyen jövõt tervez saját maga és csapata számára.

Milyen érzésekkel gondolsz vissza a két héttel ezelõtti napra, amikor kiderült lemondták az idei Dakart?
Mivel csütörtökön már a teljes csapatot átvették én a szállodában voltam, amikor az elsõ hírek érkeztek, elõször csak az, hogy lezárták az átvételeket, illetve, hogy délben rendkívüli eligazítás lesz. Aztán jöttek a különbözõ hívások az átvétel helyszínén tartózkodó csapattagoktól, hogy milyen bejelentés várható, úgyhogy mire bejelentették már szinte biztosak voltunk a döntésben.
Elsõre azért nagyon hihetetlennek tûnt a dolog, mindazokkal együtt is, hogy már napok óta hallani lehetett mindenféle változásokról. És nem csak elsõre, most is nehezen hiszem el, hogy a nyirkos télben, az irodámban ülök és nem a hõségben, a kagylóülésemben.

Mivel ez egy olyan döntés volt, ami választási lehetõséget nem hagyott, így az elsõdleges azonnali feladatokra koncentráltunk. Az elsõ természetesen a hazautazás megszervezése volt, hiszen az abszolút nem volt tervben, hogy ugyanonnan kell visszajuttatni az embereket és a technikát ahonnan elindultunk.
A délután végére összeállt minden, tartottunk egy csapatmegbeszélést, hogy mindenki tudja, hogy, mikor, hogyan, mivel fog hazajutni, és persze próbáltuk feldolgozni a történteket.

Végighívtunk minden partnerünket és természetesen egyfolytában csörgött a telefon, hívtak barátok, ismerõsök, a média képviselõi, akiknek ezer kérdésére kellet választ adnunk.

Mi a személyes véleményed a verseny lemondásáról?
Annak, hogy egy ilyen tradicionális, igazán nagy múlttal rendelkezõ hatalmas rendezvényt lemondjanak és ennek a felelõsségét a rendezõk felvállalják, biztosan meg volt és van a nyomós oka. Nincs olyan versenyzõ, csapat, akiket ne érintett volna súlyosan ez a döntés, de mint ahogy már mondtam, nem lehetett mit tenni ellene, elfogadtuk. Egy évi kemény munkát, energiát és természetesen temérdek pénzt öltünk ebbe a kihívásba, nem vitás, hogy menni, versenyezni szerettünk volna. Azonban a biztonság mindennél elõrébbvaló, senki sem kockáztatta volna a társai, a technika épségét, ha annak biztonságára semmilyen garancia nincs. A sivatagi versenyzés veszélyes és ezt minden résztvevõ elfogadja, de túlzott kockázatvállalásba nem szabad belemenni.
A döntésnek alávetettük magunkat, és most várjuk, mit kínálnak majd fel a szervezõk.

Felmértétek már, hogy milyen veszteségek érték a csapatot, hogyan fogadták a támogatók, hogy elmarad a legnagyobb sivatagi show?
A költségek összesítése tulajdonképpen készen van, ahhoz, hogy tudjuk mennyi folyt el a semmibe, tudnunk kell majd azt is, hogy milyen visszatérítésekre lehet számítani. Egy ekkora versenynek sok-sok tényezõbõl áll össze a teljes költsége, amibõl van, amire van, van, amire nincs esély, hogy visszakapjuk. A nevezési díj és még számos kifizetett tétel visszatérítésére van ígéret, de a szervezõk és a közremûködõ cégek egyelõre idõt kérnek, mi pedig nem tudunk mást tenni, minthogy várunk.
Az egészen biztos, hogy kárunk lesz, én tízmilliós nagyságrendûvel számolok, de hogy pontosan mennyi, azt még csak becsülni tudjuk.

A támogatóink átérezték, megértették a helyzetet, a helyzetünket, hiszen ez szinte az abszolút Vis Major esete. Biztosítottak minek az együttmûködéseink folytatásáról, bíznak a csapatban és abban, hogy erre a helyzetre mindenki által elfogadható megoldás születik.

Hogyan tovább Dakar, hogyan tovább terep-rallye?
Lassan több mint fél évtizede, a kétezres évek elejétõl gyakorlatilag azért kezdtünk el ralizni, hogy eljussunk a Dakarra, a versenyre és fokozatosan minél jobb és jobb eredménnyel az afrikai célba.
Péter, a csapat és én magam is, amit ebben a sportágban az elmúlt években véghezvittünk, mind-mind e cél érdekében történt. Amikor elkezdtük, 10 dakaros indulást terveztem, amibõl még jó néhány hátra van és annak idején még szó sem volt róla, hogy Magyarországról induljon a Dakar, amit semmiképpen sem akarok kihagyni!
A történtek tulajdonképpen félbetörtek egy páratlan sorozatot, ami egészen biztosan jelentõs változásokat fog hozni. Ma még csak találgatások, tippek láttak napvilágot, úgy mondanám, hogy inkább azokat a hangokat halljuk, hogy, ki, mit „szeretne”, ki miben gondolkodik. A szervezõk egészen biztosan megtalálják a kiutat és a „kárpótlás” lehetõségét is. A saját magam és Péter versenyzésével kapcsolatban, mi most elsõsorban erre várunk, hiszen az autó fel van készítve, minden rendelkezésre áll, hogy akár néhány napon belül induljunk versenyezni.
Mint ahogy mondtam, a versenyzésünk gerincét jelenti a Dakar, ennek rendeltük alá az egész sportpályafutásunkat, az, hogy ezzel kapcsolatban mit hoz majd a jövõ, azt jelentõsen befolyásolja, hogy mi lesz a sivatagi versennyel. Ha már tudjuk, hogy hogyan folytatódik a show, tudni fogjuk, merre kell vennünk az irányt. Az biztos, hogy elsõsorban olyan versenyeken fogunk a jövõben elindulni, ami a dakaros szereplésünket segíti elõ, így nem feltétlen lesz elsõdleges számunkra, hogy meghatározott szériákban, bajnoki címekre hajtva elrajtoljunk minden egyes futamon.

Ugyanakkor az élet nem áll meg, hiszen a Dakartól függetlenül zajlanak a világban terep-rallye versenyek és bajnokságok. A mögöttünk álló évek alatt összeállt egy kiváló csapat, felgyülemlett rengeteg tudás és tapasztalat, amellyel képesek vagyunk rá, hogy ezekre a sorozatokra autókat építsünk, azokon versenyeztessük, üzemeltessük azokat. Ezt a tudást és hátteret vétek lenne nem kihasználni, így a jövõben sokkal hangsúlyosabb szerepet kap a fejlesztés és az ügyfélprogramunk.

Végezetül hol láthatjuk Kis Sándort és Czeglédi Pétert legközelebb versenyezni?
Ahogy korábban mondtam a dakaros fejleményekre várunk, a legtöbb dolog attól függ. Most úgy látom, hogy a következõ verseny, amin ott leszünk az Italian Baja lesz március közepén, amirõl kifejezetten szép emlékeink vannak. A magyar futamok közül a Hungarian Baja biztos, a többi magyar versenyt, a világkupa illetve baja futamokat még meglátjuk.

Forrás: www.technosport.hu