Hideg volt korán reggel, mikor elindult a csapat a szervizparkba. Akkor még nem lehetett tudni, milyen idõ várható, de sok jót nem ígért a borult ég.

Négy szakaszt kellett ma teljesítenie a mezõnynek, melyet két pályára osztottak ki. Az egyik 64 km, a másik 45 km hosszú volt, és felváltva kerültek fel a palettára. Az elsõ szakasz tökéletesen teljesíthetõ volt, ott Benik Balázs szerepelt a legjobban, közel másfél percet adott a többieknek. A második szakaszra azonban leszakadt az ég, a rövidebb szakasz gyakorlatilag sártengerré változott. A nap végére már nagyon küzdelmessé vált a futam és szétszakadozott a mezõny. Jutottak kiesések, borulások és forfaitok a mai napra bõven.

„Nehéz szerep jutott nekünk azzal, hogy elsõnek indultunk, hiszen nekünk kellett lejárnunk a pályát. Az esõ szerintem izgalmassá tette a versenyt, bár hátrányba kerültünk a könnyebb autókkal szemben, hiszen sokat számít, hogy 2 tonnánál nehezebb az Antara. A versenyigazgatóságon kértünk idõjóváírást, mert egy markoló elállta az utunkat és kb. 20 mp-et veszítettünk, mire félreállt. Most a második helyen állunk összetettben, de még nincs vége a versenynek, holnap megpróbálunk javítani.” – összegezte Szalay Balázs

A csapat Benik Balázs-Lukács József párosa parádésan kezde a napot, az elsõ szakasz után átvették a vezetést a versenyben. „Mentünk ahogy tudtunk, örültünk is neki, de sajnos a harmadik szakaszon az autó felült a sárban. Ottragadtunk, de szerencsére a Sandlander egyik versenyzõje kihúzott minket a bajnból, amit ezúton is köszönök neki. Forfaitolnunk kell, így hátra kerültünk a ranglistán. Ennek ellenére nem adjuk fel, a holnapi napon megyünk és gyakorlunk tovább, szükségünk van a tanulásra, ha a bajnokságban eredményt akarunk elérni.”– nyilatkozta Benik Balázs a nap végén.

„Az elsõ gyorsaságin a vége felé volt egy nagyon hosszú mély, saras szakasz, és nem mûködött a szélvédõmosónk, ezért nem láttunk semmit és elakadtunk a sárban. Sajnos nem raktunk fel sárgumit, ezért nem mentünk semmire. Húsz percet álltunk, a Lónyay Pali megpróbált minket kihúzni, de nem sikerült, mert elszakadt a kötél. Végül csapattársunk segítségében bízhattunk csak, Andreáék megálltak és az õ kötelükkel sikerült az autót kirángatni. A csapattársi segítséget ezúton is köszönjük. Ezek után a második gyorsasági szinte eseménytelennek tûnt annak ellenére, hogy leszakadt az ég és úgy éreztük magunkat a kopott murvagumijainkkal, mintha jégen autóztunk volna. A szervizben a szerelõk boszorkányos gyorsasággal megjavították a szélvédõmosó motorját, lecserélték a murvagumit sárgumira és már indultunk is…” – mondta Morvai Zoli a célban.

A Várkonyi Andrea-Azurák Csaba páros a mezõny végérõl indult, így az õ feladatuk volt a legnehezebb, hiszen már folyós sártenger várta õket, mire a többi autó elhagyta a helyszínt. Andi bátorsága mindent vitt, ugyanis élete elsõ igazi versenynapján egybõl találkozott a terepralisok rémálmával. Sokan csapdába estek, õ viszont profikat meghazudtoló módon kisujjból átvitte az Antarát a dagonyán. Mindössze egy frázist ismételgetett magában: „Nem szabad levenni a lábam a gázról…”. „Csaba nagyon bíztatott, sõt, kértem is rá, mert iszonyúan féltem a rajtnál, hogy bent ragadunk és ott maradunk. Bár hallottam, nem csak mi hittük ezt… Csodával határos módon azonban baki nélkül megúsztuk a saras részt, ráadásul két autót én húztam ki a csávából. Nagyon-nagyon boldog vagyok, hogy beértünk a célba, életem egyik legnehezebb, mégis legizgalmasabb napján vagyok túl.” – mesélte boldogan Andi.

Holnap is hasonló idõ várható, kemény küzdelemre számítanak a résztvevõk. Három szakaszt kell megtenniük, a pálya ugyanaz lesz, mint a mai, csak az irányt változtatták meg a szervezõk.