Lendületes pályát jelöltek ki szerdán a Dakar-rali rendezõi a mezõny számára, ugyanakkor aki nem volt fegyelmezett a sziklás, köves terepen, bizony nagyon megjárhatta. Szerencsére a Szalay Balázs, Bunkoczi László kettõs Opel Antarája nagyobb sérülés nélkül megúszta a napot: az egyik sziklán elveszett ugyan a díszrács, és a nagy porban Maurizio Traglio nem látta, hogy Szalay el akarja engedni õt, úgyhogy hátulról nekiment, de szerencsére csak a lökhárító horpadt be egy kicsit.

A szakasz elején jó tempót diktált a páros – elõzni nagyon nem lehetett az átláthatatlan portól, de Szalayék ott vonatoztak a többiek mögött. Aztán körülbelül a pálya huszadik kilométerénél elkavarodtak, és mire visszataláltak a helyes útra, Szalay kiesett a ritmusból, és sokáig nem talált rá újra. Az utolsó száz kilométeren már megint minden rendben volt, kivéve a fent említett koccanást, de ez benne van az autósportban.

„Lehetett volna gyorsabban menni ezen a szakaszon, de nagyon sokszor kellett kiszáradt folyómedreken áthajtani, és ezek teljesen kiszámíthatatlanok – mondta Szalay. – Nem akartam, hogy az egyik esetleg úgy megdobja az autót, hogy valami baja legyen. Holnap átérünk Mauritániába, és mindenki tudja, hogy ott az eddiginél sokkal nagyobb feladatok várnak ránk, így hát nem akartam rizikózni, a lehetõ legjobb állapotban szerettem volna behozni az Antarát a célba”
Ez sikerült, és Szalaynak az eredményre sem lehet panasza: a szakaszon az 52. helyet szerezte meg, az összetettben pedig a 43. helyen áll.

A Mol által támogatott csapat motorosai közül Jaroslav Katrinak a 18. helyen ért célba, és az összetettben már a 15. A szlovák pilóta elmondta: a pálya nagyon nehéz, még a tavalyinál is sokkal nehezebb, és a maratoni táv második napján már nagyon elfáradt. A sok por miatt veszélyes volt a pálya, ráadásul lelkileg is nagyon megviselte a keddi szakasz. Õ volt ugyanis az elsõ, aki odaért a dél-afrikai Elmer Symons balesetéhez, õ nyomta meg a vészjelzõ gombot, õ jelezte a rendezõségnek, hogy nagy baj van. Nem mozdította a 29. éves pilóta testét, nehogy tovább rontsa a helyzetet, megvárta a helikoptert, és amikor megtudta, hogy a versenyzõtársa meghalt, attól kezdve nagyon visszavett a tempóból.
Szerdán is a tõle telhetõ legnagyobb óvatossággal kezelte a motort, így is esett egy kisebbet, amitõl bedagadt a jobb kézfeje, de nagyobb baja nem esett.
A másik szlovák motoros, Ivan Jakes a szenzációs 22. helyen ért célba a szakaszon, azt mondja, semmi gondja sem volt.

Kátai Péter tartotta a keddi pozícióját, a szakaszon a 39., az összetettben a 37. Egy kicsit fájlalja a jobb kezét, amelynek kisujja körülbelül két hónapja, a hatnapos enduro-világbajnokságon tört el, de azt mondja, ez nem akadályozza a folytatásban. A szakaszon nagyon nagy por volt, úgyhogy Kátai úgy döntött: azért, hogy egy-két perccel gyorsabb legyen, nem érdemes kockáztatni. Csak a motort tenné ki veszélynek. Így is elsõ defekttel zárta a napot.

A mezõny 3 marokkói nap után csütörtöktõl Mauritániában folytatja a száguldást.