1. szakasz, Lisszabon–Portimao (56. hely)
A Szalay Balázs, Bunkoczi László kettõs vadonatúj ezüst-sárga Opel Antarája 10 óra 3 perckor legurult a lisszaboni rajtdobogóról. A 117 kilométeres szelektív szakasz nehezebb volt, mint az elsõ napi pályák általában: féltávnál Szalayék autójában eltört a lengéscsillapító és kiesett a rugó, úgyhogy a végén már óvatosak voltak.

2. szakasz, Portimao–Málaga (43. hely, összetettben: 50.)
A második – egyben utolsó – európai szakasz ralipályákon (szûk, kanyargós, csúszós utakon) vezetett végig, és ez már jobban feküdt Szalaynak. A pályán – amelynek mentén végig hosszú, tömött sorokban álltak a szurkolók – öt-hat ellenfelét megelõzte a páros, amely így már kedvezõbb pozícióból várhatta a rajtot az elsõ afrikai szakaszon.

3. szakasz, Nador–Er Rachidia (81. hely, összetettben: 57.)
Trükkös, helyenként nagyon gyors, a sziklák miatt pedig meglehetõsen veszélyes pályát jelöltek ki erre a napra a szervezõk – Szalay Balázs mind a tíz ujját megnyalta volna utána (mivel nagyon szereti az effajta pályákat), csakhogy az Opel nem akart beindulni, ráadásul a páros pechére most elõször emelkedõn volt a rajt. A vadonatúj motor végig erõtlen volt, jó néhányan meg is elõzték õket.

4. szakasz, Er Rachidia–Ouarzazate (40. hely, összetettben: 44.)
Az elsõ igazán gondmentes nap: az Opel Antara most tényleg száz százalékosan mûködött. A változás annak köszönhetõ, hogy Szalay segítséget kért régi barátjától, a Nascarban is érdekelt amerikai Robby Gordontól. Õ kölcsönadta a mérnökét, aki segített átprogramozni a motort, így Szalay az elsõ dûnesorig 18-20 vetélytársát elõzte meg, és a homokban sem volt már problémájuk.

5. szakasz, Ouarzazate–Tan Tan (52. hely, összetettben: 43.)
Önfegyelemre tanított a sziklás, köves terep: aki nem volt elég óvatos, nagyon megjárhatta. Szalayék Antarája nagyobb sérülés nélkül megúszta a napot, bár az egyik sziklán elveszett a díszrács. Késõbb Maurizio Traglio nem látta, hogy Szalay el akarja engedni õt, emiatt hátulról nekiment, de szerencsére csak a lökhárító horpadt be egy kicsit.

6. szakasz, Tan Tan–Zouerat (45. hely, összetettben: 40.)
Szalay Balázsnak ez a kilencedik Dakar rallyja, de olyat még nem látott, amit ezen a napon: a mauritániai határig vezetõ összekötõ szakaszon végig szakadt az esõ. Igaz, az elõzõ éjszaka sem volt jobb: a porvihar miatt le kellett bontani az étkezõsátrat, így néhány versenyzõ kénytelen volt reggeli nélkül nekivágni a napi szakasznak – köztük az Antara legénysége is. Ha ennyi csapás még nem lett volna elég: Szalayéknak gondjuk volt az üzemanyagnyomással, ezért sokat fogyasztott a versenygép, már úgy tûnt, a szakasz vége elõtt el is fogy a benzin. Szerencsére kitartott, és az Antara sikerrel vette az elsõ igazi sivatagi akadályt.

7. szakasz, Zouerat–Atar (73. hely, összetettben: 44.)
Az Atar közelében tomboló homokvihar miatt a rendezõk lerövidítették az egyik legnehezebbnek ígérkezõ szelektív szakaszt, amely még így is tartogatott meglepetéseket. Szalayék az egyik „vendégmarasztaló” homokdûne fogságába estek, úgyhogy elõkerültek a lapátok. A több mint kétórás ásás is hasztalan volt azonban: csak araszolni tudtak elõre. Ekkor megérkezett a csapat versenykamionja Darázsi Zsolt vezetésével, ám annak sem sikerült kiszabadítani az Antarát, ide már Szobiék versenykamionja is kellett. Így nagy nehezen kikecmeregtek a süppedõs homokból.

Atar, szünnap
A versenyautót szinte teljesen újjáépítették a szünnapon, a fõbb alkatrészeket kicserélték annak ellenére, hogy a korábbi napokon nem volt nagyobb baja az Antarának. A rutinos csapat ezzel igyekezett megelõzni a további nehéz napok várhatóan kellemetlen meglepetéseit. Ezen a napon Szalay régi álmát váltotta valóra: a versenykamion mögött egy vízisíkötél segítségével „snowboardozott” a homokdûnék között.

8. szakasz, Atar–Tichit (48. hely, összetettben: 41.)
A Szalay, Bunkoczi duó nagyon közel állt ahhoz, hogy a Dakar rally egyik legnehezebb – ha nem a legnehezebb – szakaszán az idei legjobb részeredményét érje el. A páros a harmadik ellenõrzõ ponton a 21. pozícióban haladt át, utána azonban száz kilométerrel a cél elõtt órákig vesztegelt. Nem mûszaki probléma történt, hanem malõr: defektet kaptak, ám amikor ki akarták cserélni a kereket, kiderült, hogy elõzõleg a rosszul rögzített pótkerekek miatt kinyílt az autó hátsó ajtaja, és a páros útközben el is hagyta az összeset. Emiatt óriási idõveszteség mellett meg kellett várniuk a versenykamiont, amelyben volt még pótkerék. Lelkileg alighanem ez volt a 2007-es Dakar legkritikusabb pontja számukra.

9. szakasz, Tichit–Nema (48. hely, 40. hely)
A nyolcadik és kilencedik szakasz együtt maratoni szakasz volt az autósoknak, azaz két napig nem találkoznak a szerviz kamionokkal. Emiatt az elõzõ napon elveszített pótkerekeké maradt a fõszerep ezen a szakaszon is. Történt ugyanis, hogy a pálya negyvenedik kilométerénél Szalay ráhajtott egy hatalmas sziklára, aminek a következménye dupla hátsó defekt lett. Feltették a megmaradt két pótkereket, attól a pillanattól viszont rendkívül óvatosak voltak, még a kisebb kavicsokat is kikerülték, nehogy baja legyen az autónak, hiszen több mint 430 kilométert meglehetõsen kockázatos pótkerék nélkül teljesíteni.

10. szakasz, Nema–Nema (29. hely, összetettben: 40.)
A terrorfenyegetettség miatt törölt mali szelektív helyett beiktatott Nema körüli hurokszakasz volt az idei Dakar rally egyik legnagyobb átlagsebességû pályája, ami nagyon feküdt Szalayéknak. Pedig az elõzõ napi kedvezõtlen rajtpozíció miatt másból sem állt az életük, mint autózni a porban és elõzgetni a többieket. Kilométerenként érték utol a motorosokat, akiket nagyon nehéz volt megelõzni, mivel mindössze egyetlen nyom volt, amit a kétkerekûek nehezen hagytak el.

11. szakasz, Nema–Ayoun el Atrous (csak összekötõ szakasz)
A terrorfenyegetettség miatt ez a szakasz afféle második szünnap volt, hiszen csak közúton kellett egyik városból a másikba hajtani a mezõnynek, ez azonban ahelyett, hogy pihentetõ lett volna, inkább egy kicsit kizökkentette a ritmusból a versenyzõket.

12. szakasz, Ayoun el Atrous–Kayes (30. hely, összetettben: 39.)
Fekete Afrika, szavannás területek – a homokdûnéket felváltották a földes, sokszor fák között vezetõ utak. Szalay szereti az efféle technikás pályákat, amelyek elég navigáció-igényesek. Az Opel legénysége is megitta ennek a levét: rossz csapást választottak, emiatt néhány kilométert fölöslegesen tettek meg.

13. szakasz, Kayes–Tambacounda (27. hely, összetettben: 36.)
A versenyzõk már reggel, a szelektív szakaszra menet ékes bizonyítékát kapták annak, hogy fekete Afrikában vannak: az összekötõ szakaszon kis majmok és színes papagájok alapozták meg a hangulatukat, amely a szakaszon csak fokozódott. Izgalomra legfõképpen a por adott okot, hiszen Szalayék már tíz kilométerrel a rajt után utolérték az elõttük indulót, és mivel lehetetlen volt elõzni, folyamatosan a porában haladtak a célig.

14. szakasz, Tambacounda–Dakar (22. hely, összetettben: 33.)
A Szalay Balázs, Bunkoczi László kettõs az utóbbi napok remek hajrájának köszönhetõen felzárkózott az összetettbeli 33. helyre. Talán az motiválta a fiúkat, hogy két hét után végre puha ágyban alhattak és meleg zuhanyt vehettek. Tény azonban, hogy a 22. helyen zárták az utolsó elõtti trükkös szakaszt. Bár az egymást keresztezõ nyomvonalak útvesztõjében nehéz volt megtalálni a helyes utat, többször kellett nullára lefékezni – a részeredmény azonban így is remek.

15. szakasz, Dakar–Dakar (46. hely, összetettben: 35.)
Az utóbbi négy viadal „csont nélkül” megvolt, összességében pedig már ötödször ért célba a világ legnehezebb terepraliversenyén Szalay Balázs. (Bunkoczi Lászlóval közösen negyedszer.) Az utolsó szakasz már élményautózás volt a páros számára – amely a 35. helyen zárta a versenyt –, hiszen a Rózsaszín-tó partján kijelölt szelektív szakasz után nincs nagyobb boldogság, mint felgurulni a céldobogóra. Az idei célba érkezés egyébként azt is jelenti, hogy a Dakar rally történetében az Opel az egyetlen olyan autómárka, amely mindeddig száz százalékosan teljesített, azaz ahányszor indult, annyiszor be is ért a dakari célba.