A Dakar-ralik történetében az idén elõször Portugáliából, közelebbrõl Lisszabonból rajtol a legendás sivatagi show, amelynek mezõnye ezt követõen öt afrikai országot (Marokkót, Mauritániát, Malit, Guineát és Szenegált) érintve érkezik meg Szenegálba, a Rózsaszín tó partján lévõ célba.
Többek között errõl is szó volt a mai, Hemingway étteremben megtartott sajtótájékoztatón, amelyen a Dakar-rali szervezõbizottságának komplett vezérkarán (Etienne Lavigne versenyigazgató, Frédéric Lequien versenyzõ koordinátor, Marie Christine Lamy sajtófõnök, Vladimir Gasic televíziós értékesítési igazgató) kívül a magyar dakaros versenyzõk többsége is jelen volt.
A szervezõk elmondták: nemcsak amiatt változik meg az útvonal, hogy hosszú idõ után újra bekerült a programba Guinea. Marokkóban új szakaszokat fedez fel a mezõny, Mauritánián ezúttal rövidebb idõ alatt kel át, és következhet fekete Afrika az elmúlt két évbõl ismert mali szakaszokkal, valamint a rengeteg vízi átkeléssel járó trópusi, guineai szelektívekkel. Szenegál már csak hab a tortán, célba érkezni a Rózsaszín tó partján már fél siker az indulók számára.
A sajtótájékoztatón bemutatkozott a Dakar új vezetõsége (Patrick Zaniroli korábban távozott, mert más kihívásokat vezet), az autósokért és a motorosokért felelõs szakemberek.
Szó volt arról, hogy a kamionosok számára tavaly bevezetett 150 kilométer/órás sebességkorlátozást az idén kiterjesztik a motorosokra is. Az autósok esetében a szervezõ bizottság még dolgozik egy tervezeten, amely meghatározza a maximális sebességet a mûutakon, illetve azokon a szakaszokon, ahol a nagy sebesség túl nagy veszélyforrást jelentene. A falvakban a maximum sebesség továbbra is 50 km/óra.
A navigációról szólva: a kötelezõ haladási folyosó 6.6 kilométerrõl (3.3 km mindkét irányban) kiszélesedett 10 kilométerre. Ide kapcsolódik, hogy ettõl az évtõl kezdve kötelezõen használják az indulók az irritrack helymeghatározó rendszert, amelynek segítségével percre pontosan követhetõ, hogy merre jár a versenyzõ az adott szakaszon és biztonsági szempontból is jó találmány, mert azonnal jelzi, ha a versenyzõ nagy sebességrõl áll meg hirtelen, vagy indokolatlanul. A biztonságot szolgálja a Sentinel nevû rendszer is (szintén kötelezõ), amely az elõzésben segíthet, ugyanis elviselhetetlen hangon tülköl, amikor az embert valaki utoléri.
A viadal során egy vagy két maratoni szakasz lesz – ilyenkor a napi cél végén parc fermébe (zárt parkolóba) kell állni az autókkal, a szervizcsapat nem dolgozhat a versenyjármûveken, sõt, nem is lesz ott ezeken a napokon a táborban.
A magyarokról szólva Szalay Balázs azt is elmondta, a Dakar fejlõdését mutatja hazánkban, hogy míg az elsõ néhány évben csak egy-egy magyar páros indult a világ legnehezebb terepraliversenyén, addig az utóbbi idõben egyre nagyobb létszámban neveznek a pilótáink.
A 2006-os Dakaron várhatóan 5 autós páros, 4 motoros, 1 quados (négykerekû motor) és 3 kamionos egység vág neki az embert próbáló távnak. Ez összesen 24 fõ, ami minden idõk legnagyobb létszámú magyar csapatát jelentené.