Ilyen se volt még, hogy nem õk ásták el magukat, hanem valaki más, mégis részt kellett venniük az össznépi vesztegelésben. Az egyetlen menekülõ út ugyanis Isabelle Pattisier autóján keresztül vezetett volna – azt meg, ugye, már mégsem, és nem csak azért, mert a korábbi hegymászó világbajnok történetesen csinos hölgy.
A Szalay Balázs, Bunkoczi László kettõs a 12. helyen haladt át az elsõ ellenõrzõ ponton, ami azt jelenti, hogy vagy húszat elõzött a szakasz elsõ részén. Ha csak megtartja ezt a pozíciót, már akkor elõrébb zárkózhatott volna az összetettben. Csakhogy…
„Sok dûne volt elõttünk és már sok is mögöttünk, amikor megérkeztünk az ominózus területre. Négy autó és három kamion ásott elõttünk, így nem tudtam azon a nyomon menni, amelyen szerettem volna. Háromszor mentem fel, háromszor tolattam le. A harmadiknál vártam Lacit, hogy jöjjön le a dûne tetejérõl, ahol szétnézett, merre kellene menni, amikor megérkezett Isabelle. Alighanem megijedt, hogy ott vagyunk, mert orral úgy beesett elõttünk egy lyukba, hogy képtelenség volt kiszedni. Mi meg se elõre, se hátra. Hátra nem lehetett, mert orral lefelé álltunk egy dombon, elõre meg csak rajta keresztül vezetett volna út” – mondta Szalay Balázs, aki ezek után navigátorával együtt azon volt (önös érdekbõl és lovagiasságból is) segített kiásni a buggyt.
Beszálltak a játékba a helyi lakosok is, az egyik bõszen ráncigálta az autót, amelynek a végére már teljesen összetört a hátulja, de így is körülbelül egy órát tartott, mire kiszabadultak mindketten. Attól kezdve Szalayék úgy folytatták az útjukat, mint ha mi sem történt volna – egyszer sem ástak, egyszer sem volt gondjuk, végül a 38. pozícióban teljesítették a szakaszt, s a kérdéssel, ami ott motoszkált az agyukban: „Mi lett volna ha…?”
„Rettenetes érzés volt ott vesztegelni azzal a tudattal, hogy semmi gond az autóddal, simán mehetnél. Nem volt könnyû nap, mert egész nap bukdácsolt az ember a dûnéken, az úttalan utakon, de ennél sokkal jobban is szerepelhettünk volna az ominózus kaland nélkül – mondta Szalay, aki továbbra is a 20. az összetettben, de elõnye most már mindössze 2 perc 20 másodperc. Erre a felvetésre az Opel-pilóta annyit mondott: – Az utolsó napon is nyomjuk a gázt, hogy megtartsuk a helyünket.”
Így legyen!