„A kenyeret és a kaviárt” – válaszolja Szalay Balázs, majd persze komolyra fordítja a szót. Szereti õ az egész versenyt, hiszen pályafutása egyik legnagyobb nemzetközi sikerét Oroszországban érte el tavaly, amikor parádés hajrával a második helyre zárkózott fel az utolsó napon. 

Szereti az erdei utakat, a sztyeppéket és a Kalmük-sivatagot egyaránt. No és azt, hogy a verseny évrõl évrõl folyamatosan fejlõdik – mostanra vérbeli sivatagi viadallá nõtte ki magát, sok indulóval, remek ellenfelekkel. Ezért is várja már nagyon a jövõ heti rajtot, amely során az Opel Mokkával, és természetesen Bunkoczi Lászlóval a jobb oldali ülésben áthajthat a Vörös téren felállított pódiumon. 

„Tavaly az utolsó szakasz céljában helyi nénik és bácsik vártak minket, népviseletben és a célvonalon egy hatalmas kenyeret nyújtottak át – vendégszeretetük jeléül. Azt ott rögtön meg is kóstoltuk, mert nagyon éhesek voltunk. Legalább a felét megettük, még most is érzem az ízét a számban. De egyébként sem felejtem el soha azt a néhány percet, hiszen akkor tudtuk meg, hogy másodikok vagyunk” – mondta Szalay, akinek csapata jövõ hét elején kel útra Moszkva irányába, ahol július 5-én elrajtol a mezõny, hogy összesen 4090 kilométer megtétele után (ebbõl 2822 kilométer a szelektív szakaszok hossza) megérkezzen Asztrahánba.