Elõször a megszokott útvonalon, a lengyel-fehérorosz határon próbáltak átjutni, de ott nem sikerült (újabb és újabb papírokat kértek tõlük, azt akarták, hogy hagyják ott a használt gumikat, majd rendõri felvezetéssel mehettek volna át az országon) ezért 24 órányi haszontalan várakozás után végül úgy döntöttek, visszafordulnak. Így azután egy plusz ezer kilométeres kört megtéve, Litvánián és Lettországon keresztül végre megérkeztek az orosz határra. Csütörtök kora délután már mindössze tíz-egynéhány újabb papírt kellett kitölteniük ahhoz, hogy beérjenek Oroszországba, és 16 óra után néhány perccel megkapták a pecsétet – mehetnek. Akkor már „csak” 650 kilométerre voltak a moszkvai Luzsnyiki Stadiontól, ahol a Silk Way rali mezõnye várja õket. 

Közben a versenyzõk is megérkeztek a Luzsnyikiba. Szalay Balázs és Bunkoczi László a sokat látott versenyzõk magabiztosságával esett neki az adminisztratív ellenõrzésnek, hogy legalább az meglegyen, mire a fiúk megérkeznek. 

„Nem izgulok, mert most már szinte biztos, hogy ideérnek a fiúk és péntek délután el tudunk rajtolni, de azért mégiscsak komfortosabb lenne, ha már itt lennének, és egy kicsit rápihenhetnének a nagy menetre. A verseny ugyanis majdnem tízezer kilométer hosszú, úgyhogy bõven vannak kilométerek elõttünk is, nemcsak mögöttünk. A Vörös téren tartandó rajtot már nagyon várom, minden évben hatalmas élményt jelent” – nyilatkozta Szalay Balázs. 

A Kovács Miklós, Czeglédi Péter, Ács László Scania-trió is elvégezte a kötelezõ papírmunkát csütörtökön, s õk is várják a kis magyar különítményt, amely együtt halad Moszkva felé.