Köves, kanyargós, sok navigációt igénylõ szakasz vezetett Nadorból Er Racidiába a Dakar-rali elsõ afrikai napján. A nagymenõk közül is sokan eltévedtek, Szalay Balázs és Bunkoczi László azonban nem, ennek is köszönhetõ, hogy végül a 33. helyen zárta a szakaszt az Opel Fronterával autózó kettõs. Az immár nemzetközi MOL-csapat motorosai közül ezen a napon is a korábbi enduróvilágbajnok Jaroslav Katrinak volt a leggyorsabb (15.), miközben Varga Ákos az 55., a romániai Szilveszter Zsolt pedig a 84. helyen ért célba.
Szalay Balázs, Bunkoczi László (Opel Frontera, 33. hely)
– Tegnap megsérült a jobb hüvelykujjam, amikor egy hatalmas kõ megütötte az autó alját, úgyhogy kétséges volt, tudok-e normálisan sebességet váltani végig, ezen a hosszú szakaszon. Fájt ugyan a kezem, de szerencsére nem volt nagyobb gond vele, így egész jó tempóban tudtunk autózni. Navigációigényes szakasz volt, de Laci jó munkát végzett, úgyhogy nem tévedtünk el. Az egyetlen gondunk az volt, hogy nem mûködött a hangosítás, és ez egy ilyen hosszú szakaszon eléggé idegõrlõ. Laci végig kiabált és ha abba belefáradt, akkor mutogatott. Egyáltalán nem kapkodtunk, nem kockáztattunk, hiszen ez a Dakarnak még csak az eleje.
Varga Ákos (KTM, 55. hely)
Bevallom, volt olyan része a szakasznak, amikor megkérdeztem magamtól, hogy tulajdonképpen mit keresek én itt és miért akartam annyira visszajönni. Reggel pokoli hideg volt, majd lefagytam a motorról, utána meg a sérült kezem úgy begörcsölt, hogy alig tudtam fogni fele a kormányt. Próbáltam menet közben tornáztatni az ujjaimat, de az meg életveszélyes volt, mivel egyszerre ezer dologra kellett figyelni. A navigációra, a gyorsaságra, no meg a maximum sebességre.
Jaroslav Katrinak (szlovák, KTM, 15. hely)
Ez volt az elsõ szakasz Afrikában, úgyhogy próbáltam óvatos lenni, amennyire lehetett. Az itiner a mûholdas navigáció hiánya miatt sokkal aprólékosabb mint korábban, úgyhogy nagyon nehéz volt mindenre figyelni. Ráadásul én tegnap elveszítettem a szerkezetet, ami jelzi, ha túllépem a 150 km/órás maximum sebességet, úgyhogy folyamatosan kellett figyelnem a digitális kijelzõt is, hogy éppen mennyivel megyek. A motorosok számára eléggé veszélyes volt ez a szakasz, mivel a hosszú egyeneseket mély árkok szakították meg, és ha egy pillanatra is kihagyott az ember, ezekben hatalmasat lehetett esni.
Szilveszter Zsolt (romániai, KTM, 84.)
Egy esésen kívül minden rendben volt, ennél gyorsabban semmiképpen sem tudtam volna menni. Sajnos a tankolásnál utolértek az autósok és az õ porukban menni horrorisztikus élmény volt. Az esés azonban nem emiatt következett be, hanem azért, mert egy gödör elõtt túl késõn fékeztem és egyszerûen beleestem. Szerencsére sem a motornak nem lett baja, sem én nem sérültem meg. Eddig tetszik a Dakar!