Minden jó, ha jó a vége – tartja a mondás, és bár a Selyemút-ralinak még koránt sincs vége, sõt, éppen csak most kezdõdik, a szombati nap vége jól alakult a Szalay Balázs, Bunkoczi László páros számára. 

Ahhoz képest mindenképp, hogy reggel kiverte õket a hideg veríték, amikor azt tapasztalták, hogy a versenyre elõkészített, szépen felmatricázott Opel Antara, amellyel elõzõ nap Moszkvától nem messze autóztatták a helyi újságírókat, megmakacsolta magát és nem akar beindulni. A fiúk tolták, de hiába, úgyhogy végül az egyik lengyel vetélytárs húzta be, és akkor, mintha varázsütésre történne, beindult, és attól kezdve nem volt gond vele. 

Vihették a technikai gépátvételre az adminisztratív ellenõrzés után (ennyi év után ez már rutinból megy a csapattagoknak), majd pedig beálltak vele a Vörös térre, ahol délután/kora este megtartották az ünnepélyes rajtceremóniát. 

De visszatérve még egy kicsit a pénteki napra, a magyar csapatokat meghívták az itteni Magyar Követségre, ahol grillpartit rendeztek a tiszteletükre, találkozhattak az itt élõ magyarokkal, valamint a magyar strandlabdarúgó válogatott tagjaival – a sportolók villámgyorsan barátságot kötöttek, nem csoda, mindannyian kedvelik a „nagy homokozókat”, csak éppen az egyik futballozik benne, a másik autót vezet. 

„Nagyon jól éreztük magunkat a követségen, köszönjük a meghívást a helyi magyar egyesületnek és a követségnek, jó volt az otthontól távol magyarok közt tölteni egy estét, magyar vendéglátással. Most azonban már egy kicsit izgatottak vagyunk, várjuk a rajtot, és még jobban az elsõ szakaszt” – mondta Szalay Balázs, mielõtt elindult a Vörös térre. 

Moszkva, vagy talán egész Oroszország leghíresebb terén aztán 88 versenyautó és 25 versenykamion sorakozott fel, hogy ünnepélyes keretek között felguruljon a két emelet magas rajtdobogóra – a tetejérõl az egész teret látták, beleértve a több ezer szurkolót és mivel magyarok mindenhol vannak – hallották a drukkolásukat. 

Az Opel Dakar Team párosa kiszállt, integetett, majd a kérdésre, hogy milyen eredményt szeretne elérni, Szalay Balázs megerõsítette: „A top tízben szeretnék végezni.” Alapot adhat a bizakodásra, hogy az idén a rendezõk a tavalyinál sokkal több homokos szakaszt jelöltek ki a versenyzõk számára – Szalay pedig imád sivatagban autózni, a tapasztalatok szerint „nagyon érzi” a homokdûnéket. 

A páros szombaton egy 185 kilométeres szakaszt teljesített, amiben még nem volt mért szakasz, csak közelebb vitt a vasárnapi rajt helyszínéhez, amelyen már elkezdõdik az igazi nyílt sisakos küzdelem.