Továbbra is versenyben vannak a magyar egységek – Palik pedig tartja a 12. pozícióját az összetettben

Carlos Sainz hétfõn ékesen bizonyította, nemcsak a ralis szakaszok fekszenek neki – az utóbbi években vérbeli terepraliversenyzõvé vált, s immár a sivatagban is tökéletesen otthon érzi magát. Igaz, a gyõztes szakasz után azt mondta: „Nagyon, nagyon nehéz nap volt!” Mit szóljanak akkor a többiek, akik az összetettben is jóval lemaradnak a Matador mögött?… Az elsõ háromban továbbra is csak Volkswagen pilóták vannak – igaz, a második és harmadik helyen éppen most cserélt helyet Mark Miller és Giniel de Villiers. Utóbbi eltévedt, elõbbi viszont szenzációs volt.

A magyarok közül Palik László a 16. pozícióban teljesítette a szakaszt és továbbra is tartja 12. helyét az összetettben. „Az elejétõl kezdve nehéz, autógyilkos pálya volt. Hiába próbáltam vigyázni az autóra, a sziklák kíméletlenek voltak. Be kell ismernem: elfáradtam, s nem elsõsorban fizikailag, hanem inkább szellemileg – megint hét óra maximális koncentrációra volt szükség” – mondta Palik.

Szalay Balázs és Bunkoczi László a 25. helyen ért célba, s miután a mezõny nagy része jelentõs büntetést kapott a néhány napja félbehagyott szelektív szakasz miatt, Szalayék jelentõsen elõreléptek az összetettben – lévén õk eddig az összes szakaszt végig teljesítették. Jelen állás szerint a 27. helyen állnak az abszolútban.

„Egy órát eltöltöttünk egy kiszáradt folyómederben, mert kettõ volt egymás mellet és mi nem abba mentünk bele, amelyikbe kellett volna. Vissza kellett fordulnunk, mert csak ott jöhettünk ki, ahol bementünk. A szakasz többi része szerintem nem volt annyira nehéz” – mondta Szalay.

A Liszi László, Fenesi József kettõs az 54. helyen ért célba – ismét kormányszervó nélkül. A pilótának az elkövetkezõ egy évben aligha kell karra erõsítenie… „Az elsõ ötven kilométert másfél óra alatt egy defekttel teljesítettük – azt hittem sohasem lesz vége. Nagyon nehéz volt, ekkora dûnéket még életemben nem láttam” – mondta Liszi, aki pedig már jó néhány Dakaron túl van.

A motorosoknál Frans Verhoeven immár nem elõször volt a leggyorsabb – a holland pilóta a 33. helyrõl rajtolt, s miközben az élmezõnybõl jó néhányan eltévedtek, számára a tájékozódás (nyilván a nyomok okán is) már nem okozott gondot. Gyors volt, nagyon gyors.

A magyar Dési János is megtett minden tõle telhetõt – s bár kétszer is elesett, lassan megszokja az érzést, s szerencsére a motorjának sem esett különösebb baja. „Ez már jó nehéz nap volt, s bár a dûnéktõl féltem a legjobban, azokon könnyebben átjöttem, mint a sziklás szakaszon.”

Kedden a viadal leghosszabb és a rendezõk elõrejelzései szerint legnehezebb szakasza vár a mezõnyben a Copiapo környéki homokdûnék és homokhegyek között – még úgy is, hogy egy késõ esti információ szerint a szakaszt 200 kilométerrel lerövidítették.