„A kezdet kezdetén jártunk ott, de abból a szempontból emlékezetes, hogy ott volt az első dűnesor, amelyen elakadás nélkül sikerült végigmenni. Nagyon sok kis dűne volt azon a szakaszon, ötméteres kis homokdombok, amelyeken át kellett fűzni magunkat. Nagyon sokan ástak minden irányban, de nekünk valahogy sikerült átjutni. Nem tudatos volt az még akkor, hanem véletlen, de nagyon boldogok voltunk a végén.”