És kisebb-nagyobb nehézségek árán sikerült is.

 

A Szalay Balázs, Fabian Lurquin kettõs a 25. helyen ért célba a 279 kilométeres szakaszon, amely a gyári pilóták számára is tartogatott izgalmakat. 

„A rajt elõtti pillanatok mozgalmasak voltak, mert bár egyetlen pillanatig sem volt kétségem afelõl, hogy a fiúk menetkész állapotba hozzák a Mokkát, reggel azért volt egy kis rohanás, hogy befejezzék a munkát. A Loctite ragasztónak igazság szerint tizenkét órát kellett volna száradnia, de nekünk nem volt annyi, csak kettõ, de beleöntöttük az olajat, és hála az égnek a hegesztés és a ragasztás együtt megtette a hatását. Igenám, de akkor már csak negyed óránk volt az indulásig, és még tankolni is kellett, így azután éppen abban a pillanatban érkeztünk meg a rajthoz, amikor már menni is kellett” – mondta Szalay, aki ezután az egész verseny legnehezebb szakaszával találta szembe magát. 

S nem csupán a pálya miatt volt nehéz ez a nap, hanem azért is, mert 45 fokot mutatott a hõmérõ, ami a felhevült versenyautóban nyilván ennél is jóval több. Ehhez képest nem is volt olyan sok gondja a magyar, belga vegyes párosnak…

„Már rögtön a rajt után elkezdtünk elõzgetni, a huszadik kilométernél pedig nem is kellett párharcba bocsátkoznunk, mert vagy hatan ástak elõttünk. Ki tudtuk kerülni õket, nem sokkal késõbb azonban már sem jutottunk ki egy óriási kráterbõl. S mikor máskor, mint éppen déli tizenkettõkor, amikor a legjobban tûz a nap?! – tette fel a kérdést Szalay. 

A navigátora, Fabian Lurquin is fanyarul mosolygott a felvetés hallatán. 

„Igazából nem is kellett ásnunk, csak háromszor-négyszer berakni a kerekek alá a homokfutókat, de  ez is nagyon sokat kivett belõlünk. Több mint tíz éve versenyzek, de ez volt a legmelegebb nap az életemben. Nem is éreztük magunkat túl jól, amikor visszaültünk a Mokkába, kicsit rázott a hideg mindkettõnket és én szédültem is egy kicsit” – vallotta be a belga navigátor. 

Ez azonban nem akadályozta meg õket abban, hogy megálljanak egy motoros mellett, amikor azt látták, hogy szegény bajban van, a kiszáradás jeleit produkálja. Lelocsolták vízzel az arcát, adtak neki inni, és megnyomták a vészjelzõ gombot, hogy hívják hozzá a helikoptert. 

„Ezután a szervizponton mi is megálltunk néhány percre, hogy a csapat vessen egy pillantást az autóra, mi pedig egy kicsit kifújtuk magunkat, és már mentünk is tovább. Elfáradtunk, de nagyon élveztük, hogy versenyben vagyunk” – mondta Szalay, aki az összetett helyezésre már nem figyel, a több mint 13 órás büntetés után nem is lenne értelme, csak megpróbálja a lehetõ legtöbbet kihozni a versenybõl hátralévõ további két szakaszból. 

ABU-DHABI DESERT CHALLENGE

3. szakasz (össztáv: 511 km, ebbõl szelektív szakasz: 279 km). Autósok: 1. Nasszer al-Attijah, Matthieu Baumel (katari, francia, Mini All4) 3:35:21.0, 2. Vasziljev, Zsilcov (orosz, Mini All4) 11:41.1 p h., 3. al-Qassimi, Marques (egyesült arab emírségekbeli, portugál, Toyota Hilux) 12:09.0 p h., …25. Szalay Balázs, Fabian Lurquin (magyar, belga, Opel Mokka) 1:56:25.0 ó h. Motorosok: 1. Paulo Goncalves (portugál, Honda) 3:38:49.0, 2. Coma (spanyol, KTM) 29.0 mp h., 3. Quintanilla (chilei, KTM) 3:04.0 p h.  Az összetettben. Autósok: 1. Nasszer al-Attijah, Matthieu Baumel 10:50:25.0, 2. Vasziljev, Zsilcov 15:54.0 p h., 3. Van Loon, Rosegaar (holland, Mini All4) 30:40.0 p h., …29. Szalay, Lurquin 21:32:43.0 ó h. Motorosok: 1. Marc Coma 11:05:05.0, 2. Goncalves 5:04.0 p h., 3.Sunderland (brit, KTM) 6:25.0 p h.