A Szalay Balázs-Bunkoczi László-Opel Antara trió parádésan kezdte a vasárnapi szakaszt, mintha a versenyzõk megújultak volna a szünnapon. Az ellenõrzõ pontokon a legjobb húsz körül mozgott az idõeredményük: az elsõnél 22., a másodiknál 19., a harmadiknál 21. helyen voltak, az azt követõ 170 kilométeres szakaszról azonban nem érkeztek meg a táborba este 11 óráig.
Palik László azt mondta, jó ideig egymást elõzgették (abszolút korrekt, fair módon), körülbelül száz kilométerrel a cél elõtt azonban látta õket félreállva az út szélén egy fa mellett. Ez az utolsó információ róluk.

A MOL által támogatott csapat motoros indulói közül Jaroslav Katrinak a szenzációs tizedik helyen ért célba a szakaszon – pedig azt mondta, nagyon is óvatos volt. Nehéznek és hosszúnak nevezte a szakaszt, fájt a tenyere, és tönkrement a méterszámlálója, úgyhogy hétfõn kénytelen lesz valakit követni, ha oda akar találni a pályára.
De leleményes õ, nem kell félteni!
Ezt a táborba érkezvén is bizonyította. Mivel a maratoni napon a versenyzõk csak az egyszer fél méteres dobozukban lévõ dolgokat használhatják, gyorsan alkudni kezdett az egyik helyi fiatalember papucsára. Azt nem kapta meg, de tíz euróért hoztak neki egyet mûanyagból. Nem az évszázad üzlete volt, de éppen jól jött neki.

Kátai Péter megint a GPS-szel küszködött. Éppen hogy eltörölték a néhány nappal ezelõtti büntetését (a GPS-e nem érintkezik rendesen, és ma megint ugyanaz a gondja volt), ezért aztán saját bevallása szerint nem is tudott tökéletesen koncentrálni a motorozásra. El is esett (szerencsére nem súlyosan) és a táborba érve az elsõ útja a GPS-szakértõkhöz vezetett, igazolást kérni, hogy nem hagyott ki egyetlen pontot sem. Pályafutása eddigi legjobbját érte el, a 26. helyezése dicséretes.

Késõ este Emanuel Gyenes is megérkezett a táborba, nagyon fáradt volt, de örült, hogy itt van. Körülbelül az ötvenedik kilométernél egyszerre szakadt el a benzin- és a vízcsöve, amikor ráesett egy kõre, azt sem tudta, melyiket fogja meg. A benzincsövet végül sikerült megcsinálni, a víz azonban folyt. Minél gyorsabban ment, annál jobban. Így aztán azt mondta Dési Jánosnak (akivel megfogadták, hogy együtt motoroznak), hagyja csak ott, majd jön, ahogy tud. Végül körülbelül negyven percet motorozott sötétben. A végén már számolta vissza a kilométereket.