Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni – tartja a mondás, vagyis nem történhet meg kétszer ugyanaz. Nos, a Szalay Balázs, Bunkoczi László kettõs a megmondhatója, hogy dehogyisnem történhet meg, nagyon is megtörténhet és meg is történik.

A páros ugyanis, amint azt írtuk, hétfõn kétszer is megállt, mert az autója rosszul tûrte a hõséget. A szervizes fiúk sokat ügyködtek a probléma megoldásán, ám végül (és ezt a keddi nap bizonyította), nem sikerült megtalálni a kiutat.
„A huszonötödik kilométerig minden a legnagyobb rendben volt, sõt… Fülig ért a szánk, mert folyamatosan elõzgettünk, csakhogy azután egyszercsak megint adódott ugyanaz a gond, mint tegnap: az autó megállt és attól kezdve vagy egy órán keresztül tapodtat sem volt hajlandó mozdulni. Most már nem is idegeskedtünk. Csak vártunk, aztán újraindultunk” – mondta Szalay, aki szerint ilyenkor kell a jó pillanatokból, a szép elõzésekbõl, a megnyert csatákból erõt meríteni, hiszen hosszú még a Dakar, s a tapasztalatok szerint a végén az elsõ és a tízedik között legalább tízórányi különbség szokott lenni.

Szóval nincs veszve semmi.
No persze, nem ártana megtalálni, mi a gond.
„Szerintem az a baj, hogy iszonyatos meleg tombol itt Argentínában, ma is volt vagy negyvenöt fok. Csak erre tudok gondolni, mert otthon soha semmi baja sem volt az Antarának, most meg két nap egymás után is ugyanaz. A kényszerpihenõ után végig kis fokozatban és nagy fordulatszámon autóztunk, hogy kíméljük a gépet, de így elértünk a célig” – mondta a tizenegyedik Dakarján száguldó Opel-pilóta, aki azt is hozzátette, egyáltalán nem volt könnyû ez a nap.

A pálya eleje gyors volt, aztán a vége felé autóztak éles köveken (ez azért alaposan megtépázta a versenyzõk idegeit), majd pedig sebes sodrású, körülbelül tíz centiméter mély patakban felfelé (tiszta rafting-érzés), a végén pedig olyan púderes, mély homokban, amit a legádázabb ellenségének sem kíván az ember. Szóval volt minden – a legnehezebb talán a fesh fesh-homok a végén, amelyben jó néhányan homokoztak amikor a magyarok odaértek, sokan egészen hosszasan.
Szalayéknak nem volt gondjuk vele (nem mintha nem lett volna elég a technikai probléma…), s végül a 83. helyen zárták a napot. Az összetettben ez a 61. helyet jelenti számukra.

A csapat versenykamionja, a Darázsi Zsolt, Hoffmann Péter, Vörös Ferenc egység hétfõn visszarázódott a Dakar-tempóba „Fel kellett újra venni a dûnézés ritmusát” – mondta Darázsi, akinek ez a hatodik Dakarja. A triónak szerencsére nem volt nagyobb gondja, s kedden is a 31. helyen haladt át a cél elõtti ellenõrzõ ponton, igaz, magyar idõ szerint negyed tizenkettõig a tábort még nem érte el, de folyamatosan haladt.